2012. június 30., szombat

Binsted

 
 
Binsted nevű faluban, az út mentén egy magas kőépület szellőzőjébe, kb. 2.5m magasra került fel az energia italos doboz, benne körbe a fotópapírral.
 
Készült: 2012. március 11 és június 20 között. (102 nap) Irány: dél-délkelet. A képen jól kivehető középen a villanyoszlop, sőt a drót is. Ezen kívül látszik az út és az útfestés.
 
A fotót készítette: Kálmán Attila

2012. június 24., vasárnap

Égi hanglemez Alagi Majorban



A képek 2011.12.27. és 2012.03.21. között készültek lyukkamerával, Tarja Trygg Solargraphy projektje keretén belül. Összesen 86 nap expozíció, a téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig.
Alagi Major - Fót.

A felső kép sajnos valószínűleg beázott...

A fotót készítette: Bánfalvy Zoltán

2012. június 23., szombat

85 nap a fatemplomnál





Mindkét kép 2010.12.26. és 2011.03.20. között készült lyukkamerával Tarja Trygg Solargraphy projektje keretén belül. Összesen 85 nap expozíció, a téli napfordulóitól a tavaszi napéjegyenlőségig.

Nagyon érdekes látni, hogy két kamera közel azonos helyre kihelyezve ugyanannyi időre is kissé eltérő felvételt produkál, mindkettő teljesen egyedi, más hangulatú felvétel lett. Ugyanakkor a Nap útja (láthatósága) jól láthatóan teljesen azonos mindkét felvételen.
Magyarföld - Fatemplom

A fotókat készítette: Bánfalvy Zoltán

2012. június 22., péntek

Lukméretet teszteltem

Úgy gondoltam érdemes lenne tesztelni a szolárgráf lyukkamera lyukméretét annak érdekében, hogy gyakorlati konklúziókat is le lehessen vonni az elméletben megtanultakból :-)
Akármilyen bonyolultatn is hangzik ez, a lényeg annyi, hogy szerettem volna a saját szememmel látni, mi a különbség, és talán nektek is ad egy kis támpontot.

Három féle lyukméretet teszteltem. Sajnos pontos méreteket nem tudok adni, de úgy készítettem el a lyukméreteket, hogy:

Az 1-es kameránál egy gombostűt szúrtam át a fém lapon (úgy, hogy teljesen átmenjen rajta).
A 2-es kameránál egy gombostűt szúrtam át a fém lapon, és tovább tágítottam egy vastagabb varrótűvel. A luk mérete kb. 2x akkora lett, mint az 1-es kamera esetén.
A 3-as kameránál egy gombostű hegyével szúrtam át éppen hogy, így a luk mérete kb. fele akkora lett, mint az 1-es kamera esetén.

A korábbi fotóimat az 1-es kamera lukméretével csináltam.

Ami még fontos, a tesztet ugyanonnan csináltam, az erkélyünk korlátjára szereltem mindhárom kamerát (egymástól kb. fél méterre, de vertikálisan azonos helyre). Ugyanakkora méretű vitaminos dobozokat használtam, ugyanakkora méretű fotópapírokkal, és azonos este raktam ki mindegyiket.

A felvételek 2012. június 15-étől június 22-éig készültek.

A feldolgozásuk is azonos volt: 600 dpi-n scanneltem színesben, Photoshopban invertáltam, levágtam a széleket, Levelst állítottam azonos módon, majd egy Auto Color-t engedtem rá mindegyik képre.
Természetesen nem pepecseltem retusálással, így elég sok szösz látszik a képeken.

Az eredmény pedig a következő:

1-es kamera képe


2-es kamera képe

3-as kamera képe

Véleményem szerint az eredmény igencsak "vegyes". Egyik képre sem tudom azt mondani hogy nem lett jó. Mindegyik picit más miatt tetszik.

Egyértelmű, hogy a 3-as kép, az apró lukú a legélesebb, és ez a kép a legkevésbé terhelt optikai hibákkal. A 2-es kép ennyi idő alatt is viszonylag világos lett, azonban jól látszik, hogy nem túl éles a kép. Talán ilyen nagy lyuk olyan képekre lehet jó, ahol nem is a nap útja, hanem inkább az objektum a lényeges és viszonylag rövid, néhány napos expozícióval, relatíve közelebbre szeretnénk fotózni (alkalom adtán esetleg érdemes lehet ezt is kipróbálni majd a gyakorlatban).

Az 1-es típusú kamera a normál méretű lukkal teljesen jól működik, és azt gondolom valószínűleg néhány hónap alatt nagyon jó kép készülhet belőle, azonban egyértelműen a 3-as, apróbb lyukkal ellátott kamera a nyerő számomra. Ezen egészen élesen látszanak a háttérben lévő házak részletei is, annak ellenére, hogy mindössze egy héten át készült a fotó.

Ki ki vonja le persze a saját következtetését, és használjon olyan lyukméretet, amelyik a leginkább tetszik neki :-)

73 nap a készenléti épületről



A kép 2010.10.09. és 2010.12.20. között készült lyukkamerával Tarja Trygg Solargraphy projektje keretén belül. Összesen 73 nap expozíció, a téli napfordulóig.

Lom-hegy, MN6360.

A fotót készítette: Bánfalvy Zoltán

2012. június 21., csütörtök

73 nap a fedezékről



A kép 2010.10.09. és 2010.12.20. között készült lyukkamerával Tarja Trygg Solargraphy projektje keretén belül. Összesen 73 nap expozíció, a téli napfordulóig.

A kép azért életlen, mert a lyukkamera "objektívét" - mely egy fényesen csillogó alufólia darabka egy icipici lukkal - sajnos kicsípte egy madár.
AZso december eleji képén látható a kamera a "Mizeria" felirat "E" betűjének oldalán.
Lom-hegy, MN6360.

A fotót készítette: Bánfalvy Zoltán

2012. június 20., szerda

181 nap a fák között



A kép 2009.12.22. és 2010.06.21. között készült lyukkamerával Tarja Trygg Solargraphy projektje keretén belül.
Összesen 181 nap expozíció, a téli napfordulótól a nyári napfordulóig.
A fotót készítette: Bánfalvy Zoltán

2012. június 19., kedd

184 nap...



A kép 2009.12.19. és 2010.06.21. között készült lyukkamerával Tarja Trygg Solargraphy projektje keretén belül.
Összesen 184 nap expozíció, a téli napfordulótól a nyári napfordulóig. A kamera D-DNY irányba nézett, sajnos egy kicsit meglazult a rögzítése fél év alatt.
A képen elrejtettük az "Újpest I." meteorológiai mérőállomást :)

A fotót készítette: Bánfalvy Zoltán

2012. június 18., hétfő

Kissé elmosódott kiskert



A kép 2009.12.19. és 2010.03.21. között készült lyukkamerával Tarja Trygg Solargraphy projektje keretén belül.
Összesen 92 nap expozíció, a téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig. Sajnos egy kicsit beázott. A kép előterében amúgy a kiskertem látható a sufni tetejéről fényképezve...

A fotót készítette: Bánfalvy Zoltán

2012. június 17., vasárnap

89 nap a háztetőn



A kép 2009.12.22. és 2010.03.21. között készült lyukkamerával Tarja Trygg Solargraphy projektje keretén belül.
Összesen 89 nap expozíció, a téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig.
A hét csillagászati képe 2010/18. hét: Napfordulótól napéjegyenlőségig
A fotót készítette: Bánfalvy Zoltán

2012. június 14., csütörtök

Polaris Csillagvizsgáló látképe


A felvétel 2012. január 21 és május 5 között készült a Polaris Csillagvizsgálóban. Ha jól megnézzük a felvételt, látszik rajta a kupola is és néhány fa is körvonalazódik a háttérben. A Nap útjában lévő faágak csak mégérdekesebbé teszik a képet.

A felvételt készítette: Mizser Attila

2012. június 13., szerda

Ferencke blogja - Sok szép szolárgráf kép

Bár a blognak a szolárgráfokról szóló részét úgy látom hogy 2009 óta nem frissítették, azért érdemes elolvasgatni és főleg megnézni a fotókat. Nagyon érdekesek és szépek:

http://ferencke.blogspot.hu/search/label/solarograf

2012. június 10., vasárnap

Újpesti látkép a 9. emeletről

Az alábbi kép 2012. január 3 és február 12 között készült. Alig másfél hónap alatt is egész sok dolog látszik a képen. A nap útján kívül felsejlik a fotón a ház előtti parkoló, valamint a távolabbi házak, és a fotó bal oldalán egy rádiótorony szerűség is. Amikor kihelyeztem a kamerát, nem gondoltam, hogy ennyire jól belátja majd a tájat. Az erkélyem éppen délre néz, így ideális helyszín egy szolárgráf kihelyezéséhez.


A felvételt készítette: Hannák Judit

Szolárgráf - 9 napos tesztkép (Újpest, 9. emelet)

Az alábbi tesztkép újpesti 9. emeleti erkélyemről készült. A kép teljes felvételi ideje 2011. december 25-től 2012. január 2-ig tartott. Sajnos kevés napfényes nap volt ebben az időszakban, de még ilyen rövid idő alatt is szépen látszik a Nap útja, valamint nagyon kevés a tájból.


A fotót készítette: Hannák Judit

Egy lyukkamera (szolárgráf) készítésének története (Galambos László)

Az egész úgy kezdödőtt, hogy a Polarisban egy előadáson érdekes témáról volt szó: történetesen a lukkamera / szolárgráf / használatáról, készítéséről.

Mivel érdekelt a téma, eldöntöttem, hogy készítek magamnak egy párat. Minden hozzávalóm megvolt, kivéve a fotópapirt, ezt Hanee csillagásztársunktól kaptam, ezúton is hálás köszönet érte. Egy esős napon hozzáláttam a kamerák elkészítésének.

Az első lépés: a kamera dobozának oldalára egy kb.1 cm-es lukat kellett csinálni,  a tetejétől kb. 1cm-re.

Én ezt úgy oldottam meg, hogy a lyuk szája szabályos legyen, hogy egy 10-es bőrjukasztót a gázlángon felfórrósítottam és azzal kivágtam a doboz oldalát. Ezzel a technikával a nyílás semmilyen utómunkát nem igényelt és szép szabályos lett.

A második lépés: Egy fém üdítősdobozból kivágtam pár db 2x2 cm-es négyzetet. Ezekbe csináltam egy erősebb varrótűvel a lukakat, ami később a kamera objektívje lesz. A kilukasztott fémlapokat ezek után matt feketére festettem.

Harmadik lépés: A kamerák összeállítása: A  dobozokra készített 1 cm-es nyilásokra fektettem a kilyukasztott 2x2 cm-es fémlapokat, majd fekete szigetelőszallaggal rögzítettem. A kis furatot is leragasztottam, hogy ne menjen sehol fény a dobozba. Végül a fotópapirból sötétkamrában méretpontos csikokat vágtam és beletettem a kamerákba. A kamerákat bőven betekertem szigetelő szallaggal a beázást megelőzendő.

A három elkészült kamera a napfordulón lesz kitéve és reményeim szerint kibővül még egy nagyobb darabbal is.


A beszámolót írta: Galambos László (Popey37)

A Polaris Csillagvizsgáló

Kiss Szabolcs képe a Polaris Csillagvizsgálóról.

A képen a nap útjában látható egy üres rész, amikor rá volt csúszva a lyukra a szigetelőszalag (október 15-ig). A teljes felvétel 2011.09.24 és 2011.12.17 között készült.



Lyukkamera képfeldolgozás

A következő módszerrel viszonylag egyszerűen fel lehet dolgozni a lyukkamerában készült  felvételeket. Természetesen a feldolgozáskor is ajánlott legalább félhományban dolgozni, hogy ne érje túl nagy fény a felvételt. A szkennelés során mindenképp éri fény, azonban a tapasztalatok szerint ez nem teszi tönkre a felvételt. Szkennelés után természetesen valamilyen sötét helyen érdemes tárolni a felvételt, hogy későbbre is megőrizhessük.

Ha nedves a papír, akkor szkennelés előtt feltétlenül meg kell szárítani, hogy ne tapadjon hozzá a szkenner üvegéhez, mert akkor foltos lesz a kép.

A szkennelést a szkennertől függően annak szoftverén keresztül, vagy a Windows Paint programjából is lehet csinálni (Fájl - Képolvasóból vagy fényképezőgépből). A beállításoknál válasszuk a színes képet és a felbontást lehetőség szerint legalább 600 dpi-re állítsuk.

Tipp: A felbontás megválasztásánál nagyon fontos figyelembe venni saját szkennerünk tudását. Mielőtt beszekkeljük a képet csináljunk próba szkennelést az adott felbontással. Fontos, hogy a szkenner olvasója ne álljon meg "gondolkozni" épp a felénél, mert akkor csíkos lesz a szkennelt képünk (mivel így több fény éri azon a helyen a fotópapírt a kelleténél).

A beolvasott képet lehetőleg tömörítetlen formátumban (pl. bmp, tiff) mentsük el és minél nagyobb színmélységgel.

Szkennelés után a következőhöz hasonló képet kapunk. A képen ekkor számos szösz és piszok látszik, illetve a kép negatív.



Először a szöszöket kell kiretusálni PhotoShop, vagy más képfeldolgozó program segítségével. Ez elég sokáig tart és aprólékos munka, azonban megéri a fáradtságot, mert a kép sokkal jobban néz ki a végén.

Retusálás menete Photoshopban:

Fel kell nagyítani annyira a képet, hogy jól látszódjanak a szöszök és foltok. Az Airbrush Tool és az Eyedropper Tool segítségével tudjuk retusálni a legkönnyebben a képet, ezeket egymás után váltogatva az I és J betű nyomogatásával. Először mintát veszünk az Eyedropper Tool segítségével a folt környezetéről, hogy olyan színnel javítsunk, mint ami a hiba környékén van. Az Eyedropper Tool Sample Size paraméterét 5x5 vagy 3x3-ra érdemes állítani, hogy ne egy pixel színét vegye mintának, hanem egy kisebb területet átlagoljon. Mintavétel után átváltunk az Airbrush Tool-ra a J billentyűvel. A Brush méretét 3-ra, 5-re vagy esetleg nagyobbra érdemes állítani a javítandó folt nagyságától függően. A Pressuret 25% körülire érdemes állítani. Ezután addig "festékszórózzuk" a hibát, amíg az bele nem olvad a környezetébe.

Ha kész az összes hiba javítása, akkor csinálok érdemes egy mentést csinálni a képről tömörítés mentes formátumban.

A retusált kép így fest (érdemes egymás mellett összehasonlítani a scannelt és retusált képet):



Kivágás / Invertálás / Levels:

Ha nem szeretnénk a retusálással bajlódni, akkor egyből kezdhetjük ezzel a lépéssel is.

Tipp: szkennelés után érdemes gyorsan invertálni, kivágni és beállítgatni a képet, hogy lássuk milyen lesz az eredmény, mielőtt a retusálással töltenénk el sok időt.

Forgassuk el a képet amennyiben szükséges az 'Image', 'Rotate' 'Rotate Cancas - Custom' segítségével.

Jelöljük ki a Rectangular Marquee Tool (M) segítségével a kép hasznos területét.

Edit - Crop segítségével levágjuk a fölösleges szélét a képnek.

Invertáljuk a színeket 'Image' - 'Adjustment' - 'Invert' (Ctrl + I) segítségével.

Tükrözzük a bal-jobb oldalt: 'Image' - 'Rotate' - 'Flip Horizontal' segítségével.

Ezután próbáljuk meg kihozni a maximumot a képből a Levels beállításával ('Enhance' - Brightness / Contrast' - 'Levels'). Itt a kép histogramja látszik, amit állítani tudunk RGB színcsatornánként.



A 'Channel:'-nél RGB van alapértelmezésben kiválasztva, de itt egyenként kell majd beállítanunk az R a G és a B csatornákat. Válasszuk ki először az R-t (Channel: Red).
A histogram alatt található három csúszka. Egy jobb oldalon, egy bal oldalon, egy meg középen. Állítsuk be őket úgy, hogy a jobb oldali a histogram végére, a bal oldali a histogram elejére mutasson (a fenti ábra alapján).

A fenti histogram beállítást csináljuk meg a maradék két színcsatornára is (Green, Blue), majd nyomjuk meg az OK gombot a Levels ablakban.

Tipp: A histogram középső csúszkájának tologatásával tudunk állítani a színeken, ha az eredményen nagyon túlsúlyban lenne valamelyik szín.

Legvégül a Contrast-ot érdemes még beállítgatni érzéssel, ha szükséges ('Enhance' - 'Brightness/Contrast' - 'Brightness/Contrast').


A fenti beállítások a kép alapvető feldolgozására elegendők. Természetesen még lehet színgöbrékkel és más dolgokkal is próbálkozni.


A leírást készítette: Kiss Szabolcs

Mekkora lyuk kell a kamerára?

A lukkamera "objektívjét", azaz a lukat melyen a fény bejut, egy hegyes tűvel készítjük el. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez a luk mekkora legyen?

Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél kisebb a luk, annál élesebb lesz a kép. Azonban ha túl kicsi a luk, akkor nem jut be elegendő fény és halvány lesz a felvételünk. Épp ezért, a különböző méretű dobozok esetén különböző lehet az ideális luk méret. Ezt részben kisérletezgetéssel tudjuk megállapítani, viszont szerencsére rendelkezésünkre áll egy nagyon hasznos kis eszköz is ennek megállapítására.

A következő linken találunk egy ingyenesen letölthető programot 'Pinhole Designer' néven, mellyel pontosan kiszámíthatjuk az ideális lukméretet, miután megadjuk a dobozunk méretét.

http://pinhole.cz/en/pinholedesigner/

És hogy ezt mivel mérjük ki?
Akinek nincs tizedmilliméter pontos tolómérője a fiókban elrejtve (mint például nekem se), az használhat erre a célra egy 0,3-as, vagy 0,5-ös rotringhegyet, belepróbálgatással. Ha például kb. 0,3 mm-es lukra van szükségünk, akkor megfelelő méretű a luk, ha épp belefér a rotringhegy.

Hogyan készítsünk lyukkamerát (szolárgráfot)?


ohjeet_1Szükséges eszközök:
Bármilyen kis méretű kerek doboz megfelel a célnak. A legjobb a régi filmes doboz, ami eleve fekete színű, azonban a műanyag vitaminos dobozok, sőt energiaitalos, vagy sörös dobozok is megfelelnek e célnak.

Szükségünk lesz még ollóra, szigetelőszalagra, fém üdítős dobozra, vékony tűre, valamint hagyományos fényérzékeny fotópapírra.
Megjegyzés: Vitaminos dobozt vagy üdítős / sörös dobozt bélelhetünk szigetelőszalaggal, vagy befújhatjuk fekete matt akril festékkel, hogy belül is fekete legyen. Az üdítős vagy sörös dobozokat úgy is használhatjuk, hogy egymásba csúsztatunk két dobozt. Szigetelőszalagból olyat válasszunk, amiben textil van, ugyanis a sima szigetelőszalag könnyen eldeformálódik, elcsúszik a nap melegétől. 
ohjeet_2
A doboz kilukasztása
A doboz oldalára olló segítségével vájjunk egy akkora lukat, amibe a kisujjunk kb. belefér kényelmesen. Ennek nem kell szépen kinéznie, csak nagyjából kör alakú legyen.
ohjeet_3

A képen jól látszik, hogy a luknak körülbelül mekkorának kell lennie.
ohjeet_4 A lyukkamera "objektívjének" elkészítése

Szükségünk lesz egy darab alumínium lapra, amihez egy üdítős dobozból kivágott darab a legmegfelelőbb.
(Figyelem: kezeinkre nagyon vigyázzunk, mert a felvágott üdítős doboz könnyen megvágja kezünket!)
  
ohjeet_5

Egy tű segítségével szúrjunk rá kis lukat, a közepére.
ohjeet_6
Egy körömreszelő vagy csiszolópapír segítségével csiszoljuk simára az almuínium lemez mindkét oldalát a luk körül. Ha fény felé fordítjuk, a luk teljesen kereknek látszik.
Erre azért van szükség, hogy a fény lehetőleg megtörés nélkül átjusson a lukon. Minél kisebb a luk, annál élesebb lesz a képünk.
ohjeet_7

Doboz és lemezek befestése
Hogy a visszatükröződést elkerüljük, érdemes a kilukasztott aluminium lemezeket és a doboz belsejét is fekete matt akril festékkel lefújni.
   

ohjeet_8

A kis lukas alumínium lemezt helyezzük rá úgy a dobozunkra, hogy a rajta lévő luk épp a dobozon lévő nagyobb luk közepén helyezkedjen el.
ohjeet_9

Helyezzünk el egy fekete ragasztószalagból készített kis "biztonsági" takarót a lukon, hogy amikor megtöltjük a kamerát fotópapírral, egészen addig ne jusson be rajta fény, amíg ki nem helyeztük a kamerát.
ohjeet_10


A kamera feltöltése
A kamerát egy sötét szobában töltsük meg, mivel a fotópapír fényérzékeny. Használhatunk vörös észlelőlámpát, vagy fotós lámpát.
Egy akkora darab fotópapírt helyezzünk el a kamera belsejében, amely éppen körbeér úgy, hogy a luk szabadon van.
A fényes oldalával befelé kell elhelyezni, ezen az oldalon található a fényérzékeny felület a papíron.
ohjeet_11
Zárjuk le a tetejét a kupakkal vagy tetővel, üdítős dobozok esetén nyomjuk rá a másik üdítős dobozt.
A biztonság kedvéért érdemes a kupaknál is szigetőszalagozni, nehogy leessen, vagy valaki leszedje róla a kupakot idő előtt.

Kameránk kész a kihelyezésre.
ohjeet_12
A kamera kihelyezése
A kamerát úgy helyezzük ki, hogy a luk a nap irányába nézzen. Erre a célra megfelel egy kerítés oszlop, lámpaoszlop, vagy bármilyen olyan stabil tereptárgy, amelyre rá tudjuk erősíteni a dobozt.

Figyeljünk rá, hogy jól erősítsük fel a dobozt, nehogy elmozduljon. Felszereléséhez lehetőleg textil tartalmú szigetelő szalagot használjunk, mert ez nem mozdul el könnyen hő hatására sem.

Miután megfelelően felszereltük a kamerát, vegyük le a védő ragasztást és máris működésbe helyeztük.

Tipp: Érdemes este, vagy hajnalban kitenni a kamerát, hogy a Nap vonala egyenletes legyen a képen (amennyiben napközben tesszük ki, a Nap útvonala középen fog kezdődni).

Ha módunk van rá célszerű egy viszonylag esőtől védett helyet keresni, azonban a fotópapír vízálló, így nem megy tönkre pár csepp víztől, legfeljebb a luk tömődik el egy idő után.

Érdemes időnként ránézni kameránkra, hogy megvan-e még, illetve ellenőrizni a lukat, hogy nem tömődött-e el.

Forrás, eredeti szöveg: http://www.solargraphy.com/index.php?option=com_content&task=view&id=10&Itemid=11